A valaha forgatott 15 legnagyobb magyar filmmel kapcsolatban is érvényesek a 100-as listánál leírtak. Azért 15, mert ennyi film ütötte meg a korábban már többször használt mércét, amelyből a Kobrablog jottányit sem hajlandó engedni.
Íme, a lista:
15. Szerelmesfilm (1970)
Szabó István az egyetlen olyan magyar rendező, aki a nemzetközi listánkon is képviselteti magát, és ez már önmagában is nagy szó. A három, Bálint András főszereplésével készült korai filmje közül ez a leggyengébb, de még így is megkérdőjelezhetetlen helye van a legnagyobb magyar filmek között. A szerelem legnagyobb ellenségei a külső körülmények, és ez fokozottan igaz volt a 60-as évekre, amely a szép és csapongó történet hátterét szolgáltatja.
14. A tizedes meg a többiek (1965)
A jég hátán is megélő magyarokról olvasni és filmet nézni egyaránt megéri, utóbbihoz pedig jobbat nehezen választhatnánk Keleti Márton filmjénél. Major Tamás kimért komornyikként, Sinkovits hadiszökevényként húzza meg magát a világháború utolsó heteiben. Annyi sokszor idézett mondat hangzik el közben, hogy az ember hajlamos elfelejtkezni a film legnagyobb erényéről, márpedig ennyire vicces háborús filmet nem gyakran látni.
13. Dögkeselyű (1982)
A néhol sötét, néhol világos 80-as évek és a magyar cowboy remekül mennek egymáshoz, ráadásul ebben az alkotásban tisztelhetjük az első igazán jó magyar krimit is. Cserhalmi egészen kiváló a maga módján erkölcsös és félelmet nem ismerő taxisként, az akkoriban gyorsan növekvő társadalmi különbségek miatti frusztráció is felsejlik a filmben, ráadásul még jó csaj is van benne, pedig ez a magyar filmiparban igazán nem bevett szokás.
12. Bibliothéque Pascal (2010)
Egy magyar rendező magyar forrásokból forgatott filmje, ami akkor is magyar marad, ha külföldön játszódik, és túlnyomórészt idegen nyelveken beszélnek benne. Ez tehát mit sem von le abból, hogy a film méltó utódja Márquez és társai mágikus realista világának. A film egészen egyszerűen gyönyörű, a főszereplő sorsa az elsőtől az utolsó képkockáig érdekli a nézőt, ráadásul a kelet-európai szexmunkások életét is érinti.
11. Kaméleon (2008)
A főszereplő Nagy Ervin sajnos nem jó színész, a film ennek ellenére kifejezetten izgalmas mese egy, a társadalom legalsóbb rétegeiből származó svindlerről és kalandjairól. Remek történetvezetés, hús-vér karakterek, erkölcsi dilemmák, és egy briliáns csavar a végén, amitől az ember igazságérzete is kielégülést nyer. Igen, szerepel ebben a filmben Csányi Sándor, és még vicces is.
10. Ötödik pecsét (1976)
Fábri Zoltán régimódi filmje a nyilas időkről és öt vitatkozó budapestiről, akinek nemsokára lehetőségük nyílik arra, hogy a pálinka mellett megfogalmazott morális álláspontjukat a gyakorlatban bizonyítsák. Sötét képek és tragikus történet, ahogyan az a korszakhoz illik, kiváló színészek, valamint egy olyan végkifejlet, ami rávilágít arra, hogy nem mindig egyértelmű a jó és rossz döntés közötti különbségtétel.
9. Kontroll (2003)
A jó és a gonosz ősi harcát bemutató krimi-vígjáték-akció-thriller a budapesti metró világában, amit egészen különleges hangulatúvá sikerült Antal Nimródnak varázsolnia. A zene végig tökéletesen passzol a filmhez, a mackólány kimondottan szexi, az öreg alkesz metróvezetőről és a gyilkossá váló ellenőrről mint tökéletes mellékszereplőkről pedig tanfolyamokat lehetne tartani kezdő filmeseknek.
8. Isten hozta, őrnagy úr (1969)
Örkény István Tóték című zseniális drámájának hasonlóan kiemelkedő feldolgozása minden idők talán legjobb magyar színeszeivel. Latinovits helye valahol Marlon Brando és John Wayne között van a valaha élt legnagyobb színészek listáján, de Sinkovitsnak és a két női főszereplőnek sincs oka a szégyenkezésre. A film kiválóan bemutatja, hogy mi lesz akkor, ha hagyjuk az irracionalitást teret nyerni, és hogy a zsarolásnak sosem szabad engedni, ráadásul ezt mély humorral teszi.
7. Álmodozások kora (1965)
Szabó István zseniális filmje a sorsfordító 60-as évekről és annak illúzióiról, amiben még az elektromérnökök munkája is magával ragadó. A Balaton már akkor is menő hely volt, a fiúk pedig haverkodtak és csajoztak szabadidejükben. Az életet akkor sem az határozta meg, hogy a diktatúra szörnyűségein rágódtak, hiszen a felnőtté válás és az illúziókkal leszámolás ennél sokkal meghatározóbb egy ember életében. És még egy filmkészítő is megengedhette magának, hogy ne legyen kommunista.
6. Megáll az idő (1982)
„Milyen volt bent?” „Miért, kint milyen volt?” – hangzik el a film elején a párbeszéd, aminél jobbat nehéz kitalálni a háború utáni magyar viszonyokról. A film súlypontja azonban a 60-as évek, a középiskolai közeg az unatkozó fiúkkal, az elidegenedett Dinivel és a deviáns Pierre-el, aki egy igazi hérosz, a fecske, aki nyarat csinál. A balatoni jelenet itt is kiváló, az öreg és a fiatal tanár ellentéte úgyszintén, a lezárás viszont igen szomorúra sikerült.
5. Apa (1966)
A legjobb Szabó István-film részben önéletrajzi ihletettséggel, a lírai ént szenvtelenül játszó Bálint Andrással egy fiúról, aki korán elveszítette az apját, így a halvány emlékképek alapján heroizálni kezdi. A film méltó párja A falnak, a főszereplőnek itt is saját magát kell legyőznie, el kell hagynia az emlékképeit. Az a rész pedig, amikor a Lánchídon statisztálnak, önmagában is megért volna egy Oscart.
4. Valahol Európában (1948)
A film annyira jó, hogy még a kétségkívül megjelenő kommunista maszlag sem tudja elrontani. A magyar puszta remek ábrázolásáért külön dicséret jár. Egy film igazi árvagyerekekkel, akik az egész igaztalan felnőtt társadalom ellen vívnak harcot önkényesen elfoglalt kastélyukban. Még szerencse, hogy van velük egy felnőtt is, aki nem hallgat az „Akasszuk fel!” jelmondatra, így az öreg karmesterrel együtt igazi szabadságharcot vezetnek a gyerekeknek.
3. Moszkva tér (2001)
Már ezen film miatt is bűn volt átnevezni Budapest egyik kultikus pontját, a Moszkva teret, ahol ’89 környékén végzős arcok gyülekeztek, hogy jól szétverjenek minden házibulit, amit találnak. Ennél lazább dolgot pedig elképzelni sem könnyű. Ráadásul a film tökéletesen ragadja meg azt a különleges hangulatot az érettségi körül, amikor az embert már nem kötik az addig megszokott normák, viszont még a régi környezete veszi körül, és teljesen szabadnak érzi magát.
2. A tanú (1969)
Egészen érthetetlen, hogy ’69-ben hogyan engedhették, hogy leforgassák ezt a filmet, ami a létező legjobb bemutatása az ostoba diktatúrának. Emellett Pelikán elvtárs története az úszó Bástya elvtárssal, a Kommunista Szellem Vasútjával és a magyar naranccsal még zseniálisan vicces is, Virág elvtárs és Pelikán kettősének pedig minden idők nagy duói között a helye. A film szinte minden harmadik mondata vissza-visszatér a közbeszédben, így a film teljesen megérdemelten halhatatlanná vált.
1. 1. Csinibaba (1997)
Lehet, hogy Amerikában magasabb az életszínvonal, de hogy ezt a filmet nem értik meg, az teljesen biztos. Így szegényebbek lesznek egy olyan mély filmmel, amiből kiválóan meg lehet ismerni a XX. századi magyar történelmet, vagy még annál is többet. Simon bá’-tól Cézáron át Bajkon úrig minden szereplő maga a tökély, minden egyes sóhajtás, elkapott pillantás a helyén van, a zene remek, a záró jelenet pedig olyan gyönyörű, amilyet csak filmre vinni lehetséges.
