A három, egymással intim viszonyban lévő emberről készült kép a híd ősi toposzát használja fel. A híd a változást, a választási kényszert jeleníti meg. Az alkotás az ún. két fiú-egy lány ciklus második darabja. A lány itt szinte mértani pontossággal elhelyezve középen áll, nyilvánvaló, hogy még nem döntötte el, melyik fiút választja. A sármos, félelmetesen vonzó, ámde veszélyes jobboldalit? Netán a kedves, vidám, de férfiúi képességeiben a jobboldalinak nyilvánvalóan nyomába sem érő baloldalit? Esetleg mindkettő kell neki, és egy szokatlan hármas párkapcsolat kezdetének vagyunk tanúi? Ez utóbbi értelmezést támasztja alá az ősi közösségekre (ahol a szexuális kapcsolatok korántsem voltak olyan kötöttek, mint manapság) utaló, fákkal és furcsa jelekkel tarkított háttér.
