Mostantól bizonytalan időközönként magamra veszem Don Draper zakóját, és egy új sorozatban kritizálom a reklámvilágot. A szórólapoktól a Superbowl szüneteiig minden nemű reklámot és marketinget megosztunk veletek, amiről úgy gondoljuk, valamiért érdemes közzé tenni.
Igen tudjuk, hogy a reklámok általában elég jól közzé vannak téve, így egy kis hozzáadott értékként műértő szakmai elemzéssel is szolgálunk majd. Kezdjük is egyből az alapokkal.
Először is, ha érdekelnek a reklámok, ne menj a Heller Farkas Marketing és Kommunikáció szakára, hanem olvasd a kobrablogot...
Komolyra fordítva a szót: Mi is az a márketing? Azon kívül, hogy egy gonosz dolog, ami manipulálja az embereket, információ. Figyelemfelkeltés és kommunikáció. Ha úgy tetszik, egy hangos VEDD MEG! üvöltés, de lehet egy meztelen nő is.
A marketing azon érdekes szakmák közé tartozik, ami egyben művészetként is értékelhető. Mi egyrészt így fogjuk kezelni, de nem fogunk az üzleti aspektusból sem megfeledkezni. Hiszen a marketing alapvetően a vásárló és az eladó közötti rés beötlése. Általában véve egy reklám akkor jó, ha megveszed, amit bemutat. Ez picit kocka és sarkított felfogás. Ez alapján a logika alapján a Tesco parizer 99 Ft/kiló lenne mindig az év legjobb reklámja. És valóban, ehhez kapcsolható a legtöbb bevétel. Mégis, mi picit professzionálisabb szinten nézzük a dolgokat. Különben minden héten leközölnénk a Tesco, Auchan vagy a Spar akciós katalógusát.
Mi az ötletet és a kreativitást, valamint az ízléses és közérthető megvalósítást keressük a reklámokban, de nem vesszük meg a cikksorozatban bemutatott reklámok termékeit, különben a cikk címe csupán „Ezt vettem” lenne.
Amit először megosztanánk, Amerikában talán marketing 101 néven jelenne meg:
Az egyszerűség zsenialitása. Röviden és tömören mondja el, hogy magyar termékről van szó. Ennél többet nem is kell tudni a termékről, hiszen az dinnye, annyira csak nem lehet bonyolult. A tervezők nem arra építettek, hogy az ízéért vagy az áráért vegyük meg, hanem mert magyar. Ezt tartották fontosnak és a világon egyedül álló módon ezt két szóval ki tudták fejezni úgy, hogy még frappáns is legyen.
Oké, Linda picit túlnőhette volna a Jóban Rosszban-ban nyújtott alakításokat…
